Bányásztemplom - Nagybörzsöny

Bányásztemplom bemutatása

Fájdalmas Szűz-bányásztemplom: a dombtetőn álló, a XIII. században épült templom, akkor egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt. A gótika idején, a XV-XVI. században történt átépítések során készült az oltártér délkeleti (csúcsíves, három karéjos), ill. déli (csúcsíves, mérműves) ablaka. A szentély keleti falán lévő, és a hajóban, a diadalívhez közel látható másik félköríves ablaknyílást ezeknél később, reneszánsz stílusban, a XVI-XVII. században alakították ki. A hajó nagyméretű, több szinten elhelyezkedő ablakai a barokk idejéből származnak. A nagy gótikus átépítés után, de pontosabban meg nem határozható időpontban épült a sekrestye kisebb, nyugati helyisége és sekrestye északkeleti sarkánál álló terméskő támpillér.

A Bányásztemplom a katolikusokhoz való 1710. évi visszakerülése után 1788-ig volt Börzsöny plébániájának központja, ekkor az újonnan elkészült barokk templomnak adta át e rangot és a védőszentjét, Szt. Miklóst is. (Ma a Fájdalmas Szűz a Bányásztemplom patrónusa.)

Az utóbbi több mint két évszázad folyamán az épület sorsában a legnagyobb változást az 1960-as évek közepén végzett műemléki kutatás és helyreállítás jelentette, majd a 2001. évi renováláskor megerősítették a szentély csillagboltozatát és átfestették a templom külső részét.