Nagybörzsönyről röviden - Nagybörzsöny

Nagybörzsönyről röviden

Nagybörzsöny a Duna-kanyarba látogatók kedvenc kirándulási célpontja, német nevén Deutschpilsen. A község a Börzsöny hegység nyugati, az Ipoly felé elcsendesülő völgyében fekszik. A település neve már a XIII. század derekától megjelenik oklevelekben, Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, németországi szász telepeseket hozott a nemesfém kitermelésére. A települést 1439-ben már bányavárosként, majd az 1700-as évek végén mezővárosként említik. A következő évszázadokban mezőgazdaságáról nevezetes. Bora ismert volt mindaddig, amíg a filoxérajárvány meg nem semmisítette szőlő ültetvényeit.

Nagybörzsöny műemlékekben gazdag, a település legrégebbi és legszebb műemléke a falu bejáratánál lévő Szent István templom, mely plébániaegyháza volt a XIII. századtól a XV. század elejéig. A német telepesek bejövetelét követően a település központja a völgybe, a Bányásztemplom köré tevődött át,melynek építése a XIII. század közepére vezethető vissza.

A faluba érve, főleg az út jobb oldalán a pince-présház együttes fogadja az idelátogatókat. A település plébánia temploma Szent Miklós nevét viseli, melyet Batthyány József esztergomi prímás építtetett 1782-1788 között.

A Bányásztemplom mellett található az 1983-ban megnyitott Tájház, mely alápincézett, három helyiségből áll. A feltehetően XVII. századi épület egykor a bányagazda háza volt. A falu főterének környezetében áll az evangélikusok klasszicista temploma, mely 1847-1852 között épült, Belcsák Károly tervei szerint. A szerényebb templom helyére épült a homlokzati tornyos mai templom, melynek oltárképét 1850-ben Pesky József festette. A Börzsöny patak vizét használja a falu észak-keleti részén álló, XIX. század közepén épült vízimalom. A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben. A mai malomszerkezet hengerszékei az 1930-as években kerültek ide.

Az ide látogató turisták nagy kedvence a Nagybörzsöny és Nagyírtáspuszta között közlekedő erdei kisvasút.